„Budavári Polgárőr Café 2025.”

2025. június 3-án a Budavári Polgárőrség a Budavári Önkormányzat támogatásával megszervezte az első Polgárőr Cafét a fővárosban is. Ez kis lépésnek tűnhet, de nem az. A Polgárőr Cafénak Magyarországon már vannak előzményei: az úttörőket Kisújszálláson és Gönyűn kell keresni. 2017. óta ízlelgetik ezt a módját a helyi közösségek biztonsággal kapcsolatos aktivizálásának a polgárőrök is. Ideje lenne kissé felgyorsulni, hiszen idén tíz éve, hogy erre a módszertanra tanítjuk az egyesületi vezetőket a Polgárőr Akadémián. Talán most Budavár példájából többen kedvet kapnak…

***

Szinte még meg se száradtak a kávéscsészék a tatabányai Police Café után, másnap már Budaváron gyülekeztek a helyi biztonságról szóló párbeszédre az ottaniak. Olyan sűrű volt az elmúlt két hét programja, hogy a rendőrségnek elkelt a segítség a „kávéfőzésben”. 2025. május 29-én a XX. kerületben a rendőrség részéről, míg 2025. június 3-án pedig az I. kerületben is a helyi önkormányzat támogatásával valósult meg egy-egy Café. Előbbinek a Gyermekvédelmi, utóbbinak a „Budavári Polgárőr Café 2025.” nevet adtuk. Budán ugyanis a szervezés a Budavári Polgárőrséget dicséri. Mindkét helyen örömmel vállaltam a moderátori szerepet.

Ahonnan én jövök – mind a gyerekkoromban még nagyfalu, mára kisváros, mind pedig a társadalmi réteg, ahová tartozom –, legfeljebb csak egy édes álom szintjén engedhette meg, hogy budai úrinő lehessek. Sokat olvastam róla, természetesen, többek között Márai Sándornál, de elkönyveltem magamban, hogy oda bizony születni kell. Ám most, hogy a Budavári Polgárőrség az első fővárosi Polgárőr Cafét az I. kerületi Márai Sándor Művelődési Házban rendezte meg, az álom pár órára megvalósulhatott, mert a hely szelleme bizony hatott.

A MáraiKult (https://maraikult.hu/) kerületi intézménycsoport részeként az író egykori lakhelyétől pár száz méterre található épület története is izgalmas. Muszáj idéznem a honlapjuk leírását, és az utolsó mondatból a kedves olvasó bizonyára rá fog jönni, miért teszem: „Központi színterünk helyén már 1775-ben impozáns épület állt, a nevezetes Zöldfa vendéglő és a várnegyed leghíresebb hentesboltja. 1886-ban a Krisztina tér legszebb épületét alakították ki a vendéglő helyén, a Budai Polgári Casinot, annak a Francsek Imrének a tervei alapján, aki a városligeti korcsolyapálya épületét is tervezte. 1919-ben a vörösterror idején a kaszinót megszüntették, az épületet szét is verték, ám egy éven belül felújították. Egészen Budapest 1945-ös ostromáig beszélgettek, kártyázgattak, irodalmi és zenés esteket tartottak a budai polgárok a kaszinó asztalánál, köztük nem egyszer maga Márai is. Mind az épületet, mind a légkört is az elegancia, a finomság, a művészetek pártolása jellemezte – itt sosem volt a többi, pesti kaszinónál megszokott botrányos verekedés, párbaj, tükröket és lámpákat összetörő féktelen mulatozás.”

Így hát nem csoda, hogy a béke és nyugalom még ma is belengi a teret. A rendezőknek nem sokat kellett keresgélniük a helyszínt, mert az egyenesen kínálta magát az igazi kávéházi hangulathoz. A budai polgári környezet minden bizonnyal annak a közel 35 vendégnek is igencsak kedvére volt, akiket a rendezvény szervezői meghívtak. Itt volt a Budavár közös biztonságában szerepet vállalók színe-java.

Dr. Hegedűs György József, a Budavári Polgárőrség elnöke, mint házigazda köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Böröcz László polgármesternek, aki nem ok nélkül büszkén beszélt a kerület lokációjából adódó kiemelt helyzetéről. Azt hiszem, sok máshol lakó és dolgozó nevében mondhatom, hogy az itteni közbiztonsági problémákat szívesen elcserélnék az övéikkel. Ezek kezelésében az önkormányzat élen jár, de azért itt is van még sok tennivaló. Éppen ezek sorra vétele volt a mostani esemény célja.

A tematika, amelynek mentén az irányított beszélgetés haladt, illetve a négy témagazda, akik a résztvevők terelgetésében segítettek, az alábbiak voltak:

• - A Budavári Polgárőrség bemutatása, a Budapest I. kerület életében betöltött szerepe – Sebestyén Árpád
• - A közrendvédelmi szervek (így különösen a rendőrség, tűzoltóság, közterület-felügyelet, polgárőrség) tagjai számának növelése, gyarapítása, tagtoborzás – Dobó György
• - A Budapest I. kerületi szervezetek közötti együttműködési lehetőségek feltárása, bővítései feltételek, körülmények meghatározása – Belényi István Miklós
• - A Budapest I. kerület (Budavár) közrendjét, közbiztonságát, az itt élők és ide látogatók közérzetét, így a közjót befolyásoló tényezők feltárása, javítását elősegítő cselekvések megfogalmazás – Hegedűs György József

Az öt óra alatt elképesztő mennyiségű információ cserélt gazdát, és az ötletekben sem szűkölködtek a jelenlévők. Mind a polgárőrök, mind pedig a többi szervezet képviselői megfogalmazták, mit várnak a másiktól a köztisztaság javítása, a kerületben is megjelenő hajléktalanság és koldulás megszüntetése, a kulturáltabb kutyatartás, a turistákat érintő zseblopások felszámolása, a parkolás vagy a zöldterületek rendben tartása terén. Magam is kedvet kaptam az ötletelésre. Örömmel hoztam példaként a józsefvárosi Déri Miksa utcai közösségi tervezés során megvalósított modern parkőri rendszert. Szívesen osztottam meg a dilemmáimat a rendpárti kontra rendszerető szavak kapcsán. És nevetve egészítettem ki az egyik asztalnál felmerült ötletet – miszerint a polgárőrséget bárhol, akár egy söralátéten is lehetne népszerűsíteni – azzal, hogy ha az valamilyen alkoholmentes sört reklámozna, akkor azzal még a túlzott alkoholfogyasztás ellen is kampányolhatnának, lévén a Budavári Polgárőrség egyben egészségvédő szervezet is. Mindebből is látszik, hogy a konstruktív és komoly munkától a jó hangulat sem idegen. Na és egy kis finom kávé, aprósütemény, pogácsa, ásványvíz, szendvics és gyümölcs is dukál. Mindezekről és a berendezésről, eszközökről, egyáltalán a professzionális szervezésről a kedves háziasszony, dr. Hegedűs Györgyné Ágnes gondoskodott. 

A hely – ahogyan a megnyitómban és írásom elején is jeleztem – megihletett. Magától értetődő volt, hogy a moderátori zárszóhoz a nagyszámú Márai Sándor-idézetek között szerettem volna találni valami alkalomhoz illőt. Csalódtam volna, ha nincs, de szerencsére megleltem a legfrappánsabbat, ami jól tükrözi a szervezők szándékát is: „Minden ellenségesség között a legveszélyesebb a közöny.” Nos, a Budavári Polgárőrség tagjait ez biztosan nem fenyegeti. És azt hiszem, azokat sem, akiket ők a mai napon összehoztak. Ősszel következik a folytatás, hiszen két rendezvényre szövetkeztünk. De ahogy elnéztem, nem fogják ennyivel beérni a helyiek. Ha kávéznának a polgárőrökkel, szóljanak csak, jövök és segítek szervírozni, mert van még raktáron a speciális polgárőri változatból…

Dr. Molnár Katalin,

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának docense, a World Café technikán alapuló Police Café módszer hazai fejlesztője, a Polgárőr Café adaptálója.